A tejcukor felszívódási zavarát a laktáz-enzim relatív vagy abszolút hiánya okozza. Ha ugyanis a tejcukor bontása elmarad, vagy elégtelen, akkor a tejcukor bontatlanul, változatlan formában kerül a vékonybél alsóbb szakaszaiba és a vastagbélbe. Az alsóbb bélszakaszokban tejcukor – megfelelő enzimaktivitás esetén – nem fordul elő; az egyszerű cukrok kb. 90 százaléka is felszívódik még mielőtt a vékonybél alsó szakaszába, az ún. csípőbélbe kerülne a béltartalom. Ha a laktóz hasítása elmarad, nem szívódik fel, s a fel nem szívódott laktóz ozmotikus hatást fejt ki, vizet szív magához. A béltartalom felhígulása ozmotikus, vizes hasmenést eredményez. Az emésztetlen cukor a vékonybél alsó részében és a vastagbélben bakteriális bontásnak esik áldozatul, erjedésnek indul, közben savanyú bomlástermékek, rövid szénláncú szerves savak (ecetsav, tejsav, vajsav, valeriánsav stb.) és gázok (hidrogén /H2/, széndioxid /CO2/, metán /CH4/) keletkeznek. A szerves savak tovább növelik a béltartalom ozmotikus hatását. Víz és Na+ áramlik a bélbe, a Na+ visszaszívódása pedig gátlódik. A savanyú béltartalom fokozza a bélmozgást és a vizes hasmenést erjedéses hasmenés súlyosbítja, a keletkező gázok pedig puffadást, hasi görcsöket okoznak.

logo
SÜTIK KEZELÉSE
Tájékoztatjuk, hogy honlapunkon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet erről!